Gyöngyösoroszi község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Gyöngyösi kistérség
Lakosság: 1543 fő
Terület: 21.39 km²
Népsűrűség: 72,14 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 37

Fekvése

Gyöngyösoroszi Heves megye nyugati részén, a Dél-Mátrában Gyöngyöstõl É-ÉNY-i irányban 4 km-re fekvõ település a Toka-patak mellett. A falu belterületi településrésze a községtõl 7 km-re fekvõ Károlytáró. Itt mintegy 70 lakóház található. Külterületei: Bagolyvár, Vízgát és Templomrét egy-egy lakóegységgel.

Megközelíthetõ: Budapest, Szeged, Nyíregyháza útirányából autóbusszal Gyöngyösig, majd onnan tovább a faluba a rendszeresen közlekedõ autóbuszjáratokkal, illetve Bagolyirtást Gyöngyössel összekötõ út a falun halad keresztül Vasúton a Budapest-Miskolc útvonalról a Vámosgyörk - Gyöngyös vonalon Gyöngyösig, majd onnan tovább autóbusszal.

Története

A bronzkor-ból származó szórványleletek szerint az egykori avar uralom emlékei a gátnyomok, melyek Gyöngyösoroszi területén, a védelmi vonal mentén kialakított lakott település védelmét szolgálták.

A Honfoglalás után hamar benépesedett, 1209-ben szerepel a neve Huruzi néven írott emlékeinkben.

1235-ben Huruz, majd 1275-ben íródott oklevél alapján Urus, illetve az egri káptalan határjárási egyik oklevelében Oros néven szerepel. Ekkor az Aba nemzetség birtoka. A pápai tizedjegyzékben, 1332-ben már Orozi néven említik.

A XIV. század-ban birtokosai voltak a Szinai, Lapispataki és Segnyei családok.

A XV. század-ban Báthory István foglalta el magának.

A török pusztítás idején a helység jelentõsége igen csekély, 1556-ban néptelen faluként tüntették fel.

A XVII. század-ban ismét lakott település, a szõlõtermelõ községet ekkor a Földváryak birtokolták.

A XVIII. század-ban az Almásy, a Mocsáry családok mellett a Jelenffy, Komjáti és Nyitrai családok is tulajdonjogot szereztek.

A XIX. század kezdetén a Bajza, gróf Teleki, Ráday ésVágner családok is a birtokosai.

1799-ben árvíz, mely a falu nagy részét is elpusztította.

1828-ban 754, míg 1900-ban 965 lakos élt a településen.

Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselõ testülettel rendelkezõ település.

Látnivalói,nevezetességei

A község templomát már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Ez az Alexandriai Szent Katalin-ról elnevezett legrégebbi templom 1680 körül elpusztult, a XVIII. század elején már felújításáról és bõvítésérõl tesznek említést a források. Berendezései és felszerelései közül ma is sok származik ebbõl a korból.

templom kertjében álló egyedileg védett mûemlékek a Nepomuki Szent János kõbõl készült szobra, a Szentháromság szobor és a kõkereszt, amely barokk stílusú.

A Petõfi utca 22. szám alatti lakóházban élt Bajza József, a Reformkor költõje.

A Mûvelõdési Házban helyet kapó Községi és Iskolai Könyvtár közel 8000 darab, állandóan frissülõ könyvállománnyal büszkélkedik. Itt a helytörténeti anyagok is megtalálhatók.

Nevezetes a több mint 30 éves Tollaslabda Szakosztály és az Asszonykórus.

Következő községek

További községek